Architéma

04/11/2026

Egy részlet közelről: a vonal, amely összefogja a házat

A Monolit Villáról a legtöbbeknek a tégla jut eszébe. Most egy másik részletet mutatunk: a betonsávot, amely a ház tetején körbefut.

Ez a vékony, szürke vonal fogja össze a téglatömböket. Végigkíséri a homlokzatot, a sarkoknál ferdén megtörik, a terasz fölött pedig kinyúlik, és keretbe foglalja az eget.
Közelről nézve a felületén ott van a deszkák lenyomata. Ez zsalunyomatos látszóbeton: a betont deszkákból összeállított formába, zsaluzatba öntik, és a fa erezete, illesztései megmaradnak benne.

Miért kihívás ez a kivitelezésben?
▪️ A látszóbetont nem vakolják és nem festik. Ami a zsaluzat levétele után látszik, az marad, utólag nincs mit javítani rajta.
▪️ A deszkák rajzolatának a törésvonalaknál is folytatódnia kell, ezért a zsaluzatot minden szögben pontosan kell összeállítani.
▪️ Egy ilyen tiszta, hosszan futó vonalon minden apró elcsúszás azonnal feltűnik.

A meleg tónusú tégla és a hűvös, nyers beton ellentéte adja a ház karakterét. Egyetlen vonal, mégis ettől lesz a ház sziluettje felismerhető.

📐 Építész és belsőépítész: Fazekas Katalin, Vilics Árpád
🏗️ Generálkivitelező: Architéma Kft.
📸 Fotók: Hanula Ádám - https://www.architema.net/munkaink/A15-Villa

30/10/2026

Ennek a családi háznak a lekerekített teraszai és ívei egy fotón is szépek, de igazán akkor mutatják meg magukat, amikor körbejárjuk az épületet. Ahogy változik a nézőpont, az ívek újra és újra más arcukat mutatják, a terek pedig szinte észrevétlenül vezetnek át egymásba.

A ház egy korábbi, háromlakásos társasház tervéből született újra, egy család otthonaként. A formavilágot, amelyet a kezdetektől fontosnak tartottunk, az átalakítás során is megőriztük.

2024 októberében a Szép Házak magazin is bemutatta, és a címlapra is felkerült.
Ebben a rövid videóban közelebbről is megnézhetitek. 🎬

21/10/2026

3 dolog, amit egy régi épület felújításáról érdemes tudni, három saját munkánkon keresztül

1. Kívül kötött, belül szabadabb
A Szervita téri egykori Török-Bankház műemlék, vagyis törvény védi. Ilyenkor a homlokzat és a lényeges részletek nem változhatnak, minden beavatkozást engedélyeztetni kell. A belső terek viszont, a régi értékek tiszteletben tartásával, igazíthatók a mai igényekhez. Az 1906-os, szecessziós épület tetejéről ma is Róth Miksa mozaikja néz le a térre. (A szecesszió a századforduló stílusa: hullámzó vonalak, növényi díszek, színes mozaik.) Belül ügyvédi irodákat terveztünk és építettünk.

2. Az új funkció oda kerül, ahol nem árt a réginek
A Belvárosi Színház 1939-ben Broadway moziként nyílt meg, Domány Ferenc tervei szerint. Amikor moziból színház lett, új helyiségek kellettek: öltözők, kiszolgáló terek. Ezeket a pince bővítésével alakítottuk ki, így a régi terek megmaradhattak és újra ragyoghattak. A belső tér art deco stílusú. (Ez az 1920–30-as évek elegáns, geometrikus díszítésű stílusa.) A generáltervezés a mi munkánk, a belsőépítészeti terveket Somlai Tibor készítette.

3. Nem csak a régi paloták értékesek
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a hatvanas években épült, eredetileg tervezőintézetnek, és Ybl-díjat kapott, ami a hazai építészet legrangosabb elismerése. Az ilyen „fiatalabb” épületeket sokszor kevésbé becsüljük, pedig ugyanúgy a városunk történetéhez tartoznak. 2016–17-ben úgy újítottuk fel a belső tereit, hogy az épület eredeti szellemisége megmaradjon.

A közös tanulság: egy régi épület felújítása nem azzal kezdődik, hogy mit cserélünk le, hanem azzal, hogy mit érdemes megtartani.

📸 Fotók: Hanula Ádám

16/10/2026

Egy elhagyatott üvegház új élete: a Moon Pavilion

Építészirodaként szívesen figyeljük azokat a projekteket, amelyek új szemmel nézik a meglévő épületeket. A „Moon Pavilion” tervezői egy elhagyatott kínai üvegházból indultak ki.

Az eredeti szerkezetet nem tartották meg, de a könnyű, ideiglenes mezőgazdasági építmény karakterét igen.

Ami szakmailag különösen érdekes:
- Az eredeti üvegház egyszintes volt, az új pavilon kétszintes. Az emeleti V alakú betonfödém csónaktestet idéz. A sűrű, rendszertelennek tűnő acéloszlopokban futnak a víz- és elektromos vezetékek.

- A sötét polikarbonát burkolat átláthatóvá teszi a szerkezet rétegeit. Az acélelemeket színük különbözteti meg, így a tartórendszer hierarchiája jól olvasható.

- A félig áttetsző héj hőterhelését passzív szellőzéssel, árnyékolással és párásító ventilátorokkal kezelték. A komfortot elsősorban a légmozgás biztosítja, ezt fenntarthatósági szakértők szimulációval igazolták.

A projekt jó példa arra, hogyan lehet egy egyszerű mezőgazdasági épület szellemét költői, mégis racionális építészetté formálni.

Tervező: Atelier Guo
Forrás és további képek a projektről: https://architizer.com/projects/moon-pavilion/

09/10/2026

Amikor a digitális tervezés és a 3D-nyomtatás közösen formál infrastruktúrát

Építészirodaként folyamatosan figyeljük, hogyan alakítják át az új technológiák a tervezést. Most egy kínai projekt keltette fel a figyelmünket.

A Zhejiang Egyetem ningbói kampuszán 2024-ben elkészült gyalogoshíd a folyó fölött köti össze az oktatási és a lakóövezetet. A hidat vasalással integrált, 3D-nyomtatott nagyszilárdságú betonból építették. Ez Zhejiang tartomány első ilyen hídja, és Kína legnagyobb egyfesztávú hídja ezzel a technológiával. A tervezők szerint világszinten ez a leghosszabb fesztávú nemlineáris tájépítészeti híd, amelyet így valósítottak meg.

Ami szakmai szemmel különösen érdekes:

Forma és statika egyensúlya: A „felemelt papírlap” koncepció íveit digitális szimulációval kalibrálták, hogy a terhelés egyenletesen oszoljon el.

Funkcionális felület: A nyomtatási rétegek textúrája megmaradt, és csúszásgátlóként működik. A szerkezet vízszigetelő és korrózióvédő kezelést kapott, ezért keveset kell karbantartani.

Hatékonyabb kivitelezés: A pontos anyagadagolás csökkenti a hulladékot és a költségeket. Az előregyártott elemeket a helyszínen szerelték össze, nedves technológia nélkül, kisebb környezeti terheléssel.

A projekt jó példa arra, hogy az additív gyártás már nemcsak kísérleti pavilonokban jelenik meg, hanem valós, mindennap használt infrastruktúrában is.

Tervező: The Architectural Design & Research Institute of Zhejiang University Co., Ltd. (UAD)

Forrás és további képek a projektől: https://architizer.com/projects/3d-printed-pedestrian-bridge-at-ningbo-campus-of-zhejiang-university/

29/09/2026

Erdőszéli Villa: egy ház, amely eltűnik a parkban

Van, amikor a legnagyobb szakmai teljesítmény az, ha egy ház nem hívja fel magára a figyelmet. Az Erdőszéli Villánál pontosan ez volt a cél: úgy elhelyezni egy jelentős méretű épületet a dombok közötti telken, hogy az ne uralja a tájat, hanem beleolvadjon.

A telek egykor fenyőerdő volt, és a megmaradt fák adták a tervezés vázát. Ahelyett, hogy egyetlen tömbbe zártuk volna a házat, a funkciókat pavilonszerűen széthúztuk egy derékszögű rendszer mentén, így az épület a fák közé tud simulni, nem eléjük áll. A nagy üvegfelületek pedig visszatükrözik a parkot, és a tömeg vizuálisan tovább oldódik a környezetében.

A következetes derékszögű szerkesztés adta a belső terek karakterét is. Ez a rend teszi lehetővé, hogy a ház egyszerre legyen áttekinthető és összefüggő: mindig tudjuk, melyik térben vagyunk, az áramló terek mégis egyetlen egésszé fűzik a házat. És mivel bármerre fordulunk, a park ott van az üvegfelületek mögött, a határ épület és kert között szinte észrevétlenné válik.

Ehhez a kert sem maradhatott érintetlen háttér. Az eredeti növénytársulást kertészeti igényességgel megóvtuk és feljavítottuk, az angol gyepből pedig ma is az egykori fenyves fái emelkednek ki.

Generáltervezés és kivitelezés: Architéma Kft.
Belsőépítészet: Ebedli Gyula
Fotók: Bujnovszky Tamás, Kiszely Krisztián

További képek a projektről: https://www.architema.net/munkaink/erdoszeli-villa

23/09/2026

Egy ház, amely a fák köré épült

Az ecuadori Puembóban álló Hidden Stone House-nál nem a telek volt a kiindulópont, hanem a rajta már ott álló fák. Az A1 Arquitectura Avanzada az épület geometriáját és elhelyezését a meglévő, őshonos növényzethez igazította. Az architektúra nem elfoglalja a területet, hanem beköltözik a fák közé.

A tervezők ezt biomimetikus, „szimbiotikus" építészetnek nevezik: nem a természet formáit másolják, hanem a működését próbálják megérteni és követni. A cél egy olyan környezet, ahol a ház és a növényzet nem egymás mellett, hanem egymást erősítve létezik.

A belső terek ugyanezt a párbeszédet folytatják. A nappali padlótól mennyezetig érő üvegfelületeken át nyílik a kertre, így a fák és a zöld a belső tér részévé válnak. A sötét kőfalak erős kontrasztot adnak a világos bútoroknak és burkolatoknak, a nagy üvegfelületek pedig szinte észrevétlenné teszik a határt kint és bent között. Az anyaghasználat is tudatos: a textúra, a szín, a hőérzet mind részei annak, ahogyan a teret megéljük.

Nálunk ez a projekt azért maradt meg, mert emlékeztet valamire, amiben mi is hiszünk: a legjobb épület nem legyőzi a környezetét, hanem megtanul együtt élni vele.

Építész: A1 Arquitectura Avanzada
Helyszín: Puembo, Ecuador

Forrás és további képek a projektről: https://www.contemporist.com/the-hidden-stone-house-takes-a-different-approach-to-sustainable-design/

16/09/2026

Három lakás egy térből

Vannak projektek, ahol a kiindulási állapot és a végeredmény közötti út a legizgalmasabb. Ez a belvárosi lakás is ilyen: egyetlen eredeti térből három különálló, önállóan is jól működő lakrészt alakítottunk ki, több olyan műszaki megoldással, amely nemcsak a mindennapi használatot, hanem a hosszú távú működést is támogatja.

A belsőépítészeti irány a loft-hangulat volt de nem hivalkodóan, hanem letisztult, kifinomult eszközökkel. Iparias acél belső nyílászárókkal nyitottuk meg és tettük átláthatóvá a tereket. Otthonos burkolatokkal olyan felületeket hoztunk létre, amelyek homogének, mégis van bennük játékosság. A gépészeti és elektromos elemeket pedig nem rejtettük el, hanem tudatosan megmutattuk, így ezek is részei lettek az összképnek.

A kivitelezés a klasszikus belvárosi kihívásokat hozta: szűk lépcsőház, kézi anyagmozgatás, folyamatos odafigyelés a lakókra és a meglévő szerkezetek védelmére. Nem volt egyszerű munka, de éppen ezért elégedettek vagyunk az eredménnyel: egy lakás, amely műszakilag és esztétikailag is helytáll.

A videóban megmutatjuk a kész lakást!

13/09/2026

Chapel of Music - Egy hangszer, amely leszállt a térre

Néha egy épület úgy áll egy koncepció mellé, hogy abból nem enged sehol. Pontosan ez az, amit csodálni tudunk benne. A kínai Aranya üdülőközösségben álló Chapel of Music, a Vector Architects munkája ilyen. Ezért is szeretnénk megmutatni nektek.

Már a neve is izgalmas kettősséget hordoz: kápolna (chapel), amely valójában a zene köré épült. Az építészek egyetlen képből indultak ki. Egy hangszerből, amely leereszkedett a közösség terére, és innentől minden döntés a hang, a fény és a levegő rendezéséről szólt. A koncepció a metszetből született: alul egy kilencméteres, elmélkedésre szánt kör alakú tér, fölötte a felülvilágítós hangversenyterem.

Ami minket igazán megfog, az a kettő kapcsolata. A koncertterem süllyesztett színpada alulról nézve lebegő korongnak tűnik, és amikor a zene megszólal, kilenc beépített sárgaréz csövön keresztül szűrődik le az alsó térbe. Az épület szó szerint továbbítja a zenét a falai között. A termet nyitható, kör alakú tető koronázza: jó időben felemelkedik, és a hangversenyterem szabadtéri színházzá alakul.

Számunkra ez az épület jó emlékeztető arra, amiben mi is hiszünk: ha egy épület egyetlen erős gondolatra épül, és azt az utolsó részletig végigviszi, abból nem csak építészet lesz, hanem élmény.

Építész: Vector Architects
Helyszín: Aranya, Qinhuangdao, Kína
Fotó: Shengliang Su, Arch-Exist, Hao Chen, Zaiye Studio

Forrás és további képek a projektről: https://www.archdaily.com/1009281/chapel-of-music-vector-architects

04/09/2026

Az építész, aki a világ legnagyobb luxusmárkáinak tervez és mégis a legnagyobb alázattal nyúl a projektjeihez.

Peter Marino pályája elején klasszikus, öltönyös építész volt. Mára viszont tetőtől talpig fekete bőrbe öltözött, tetovált „biker" figura lett, akit sokan előbb néznének egy rockzenekar frontemberének, mint sztárépítésznek. A látvány azonban csak álca: ő az az építész, aki új szintre emelte a luxusvásárlást, a Chanel, a Dior, a Louis Vuitton, a Fendi és az Armani üzleteit tervezve és álmodva újra. forrás: WWDCBS News

Ebben a videóban épp egy egészen más léptékű munkáját járja körül az Architectural Digest: Coco Chanel riviérai villájának, a La Pausának a kertjét, amelyet Marino az eredeti, 1930-as évekbeli visszafogott állapotára állított vissza. A visszafogottság mint a legmagasabb rendű igényesség ez az, amiben mi is hiszünk. forrás: Maison De Chanel

Nézzétek meg, megéri!

▶️ https://www.youtube.com/watch?v=h-aCj63M2qA

AD joins Architect Peter Marino to explore his restoration of Coco ...