TapiFarm

TapiFarm TapiFarm, Otthon/kert témájú weboldal, Bogács elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

15/10/2026

💧🍂SZÁRAZ TOALETT? Hallottatok már róla?

Az elmúlt időszak aszályos időjárása és vízkorlátozása egyre többeket késztet a háztartási vízfelhasználás újragondolására. A vízigényes gyepek és egyes növények elengedése mellett egy olyan, kevésbé szem előtt lévő területre világítok rá, amely háztartási vízfelhasználásunk 1/3-át teszi ki. Ez pedig nem más, mint a vízöblítéses toalett használata, melynek száraz toalettre, más néven komposzt WC-re cserélésével a radikális vízmegtakarítás elérése mellett kerti komposztot is létrehozunk. Nem is hangzik olyan rosszul, igaz?
A régebbi WC-tartályok lehúzásakor akár 10 – 12 liter ivóvizet is elhasználunk alkalmanként. szerencsére ezek egyre ritkábbak, és a modern kétgombos és stop-funkciós rendszerekkel ez a mennyiség már jelentősen csökken: a kis gomb 3 litert míg a nagy gomb 4,5-6 liter ivóvizet zúdít alkalmanként a csatornába.
Egy magyar ember a teljes napi vízfelhasználásának az egyharmadát, átlagosan napi 30 liter vizet használ WC-öblítésre. Ha ezt a 30 litert beszorozzuk 365-tel, akkor azt látjuk, hogy éves szinten bő 10 köbméter vizet pazarlunk el a toalettben.
Ráadásul hazánkban a szürkevíz (a csapoknál és a mosó-, mosogatópgépekben keletkező használt víz) háztartási újrafelhasználása többek között WC-öblítésre még gyerekcipőben jár, ezért jellemzően ivóvíz minőségű vizet használunk itt is.
Mit tehetünk ennek a csökkentésére?
Már a szürkevíz felhasználásával is jelentős lépést tehetünk a fenntarthatóbb háztartás felé, de az igazi nagy ugrást egy komposzt vagy másnéven száraz WC elhelyezésével tudjuk elérni.
Komposzt-WC a kertben: A hagyományos kerti WC-k szagtalan alternatívája a kerti komposzt WC. Higgyék el, magam is tisztítottam kerti komposzt-WC-t Visnyeszéplakon, és én lepődtem meg a legjobban, hogy mennyire szagtalan. A hagyományos budik rendkívül kellemetlen szagát ugyanis az okozza, hogy a magas nitrogéntartalmú szilárd és folyékony végtermékre nem szórnak magas széntartalmú anyagot, úgy mint faforgácsot, avart, szárított fűnyesedéket vagy finom ágdarálékot. Ennek következtében nincs komposztálódás csak bűzös bomlás. Ugyanezt a kedvező arányt törekszünk kialakítani a kerti komposztálóban is, ahol a magas nitrogéntartalmú friss zöld anyagokhoz száraz avar stb hozzáadásával alakítunk ki jó komposztálódási arányt.
Tehát mindenképp legyen a komposzt-WC-ben forgácsos, avaros stb. edény, és éppen ezért egy ilyen WC-t érdemes a szokottnál kicsit tágasabbra építeni, hogy minden jól elférjen.
Az ülőke alatt a puszta talajon (gödör nem kell), vagy edényben (nagy fekete műanyag vödörben vagy szüretelő ládában) gyűjthető az „anyag”. És innen jön a kellemetlen rész, mert ezt bizony időnként, család esetén pár naponta, ki kell üríteni. De gondoljunk arra a 10 köbméter ivóvízre, amit éves szinten fejenként megmentünk!
Többnyire a kerti komposzt-WC hátoldala alul felnyitható, és villával vagy edényes megoldás esetén vödröstül kiemelve távolítható el a termék, amit a kert egy félreeső zugában pár évig továbbkomposztálunk, majd a díszfák és cserjék alatt használunk fel.
A kürített vödröt kiöblítjük, esetleg szárítjuk, és mehet vissza a helyére.
A küllemnek csak a képzeletünk szab határt. Az exkluzívan festett és tapétázott luxuskomposzt-WC-től a puritán rusztikusig bármi megvalósítható ízlésünk és pénztárcánk függvényében.
Komposzt-WC a lakásban: Ma már számos hazai és külföldi cég foglalkozik fürdfőszobában elhelyezhető komposzt-WC-k forgalmazásával. Léteznek könnyű műanyagból vagy fából készültek is, de magunk is építhetünk egy csinos nyitható ládát, amire az ülőkét elhelyezzük. Itt természetesen csak a gyűjtőedényes verzió jöhet szóba, és az ürítés, tisztítás itt is a mi feladatunk az ivóvíz helyett.
Kertes nyaralókban, különösen vezetékes ivóvíz nélküli helyeken rendkívül praktikus lehet egy komposzt-WC kialakítása, igazán számottevő vízmegtakarítást azonban az otthonunkban elhelyezett komposzt-WC-vel érhetünk el. Sajnos a keletkező szervesanyag deponálásához elengedhetetlen a kert, így a lakásokban élők számára a száraz-WC egyelőre nem elérhető, de ki tudja, mit hoz egy zöldebb jövő.

Fotó: Reveloson Adrienne, Magasmajtényi permakultúrás bemutatókert és otthon

14/10/2026

Talajnedvesség 50-100 cm-es talajrétegben

A hétvégi esőzésnek minden cseppje aranyat ér, de a területi átlagban esett 20-30 mm csupán a talaj felső rétegét áztatta át. Kb. 30-40 cm-rel lejjebb szinte semmi sem érződik ebből, 50-100 cm-en továbbra is csontszáraz a talaj. Legalább még kettő hasonló égi öntözésre lenne szükség ahhoz, hogy mélyebben is átázzon a talaj. A talajvíz növekedéséhez pedig ennek sokszorosa kellene.

📷HungaroMet

14/10/2026

🍂 Ne gereblyézd kopaszra a kerted! A lehullott lomb sokkal értékesebb, mint gondolnád! 🦔

Ősszel sokan zsákokba gyűjtik a faleveleket, pedig a természetben senki sem takarítja el őket. És ennek nagyon fontos oka van!

🌳 A fák alatt maradó lomb védi a talajt a kiszáradástól és a hőmérséklet-ingadozástól, miközben lassan lebomlik, és hozzájárul a humuszképződéshez.

🐛 A levelek között földigiliszták, rovarok és más apró élőlények találnak menedéket. A lombkupacok pedig a sünök számára is fontos téli búvóhelyek lehetnek.

🌱 A gyepre hullott vastag levélréteget érdemes összegyűjteni, de nem kell kidobni! Terítsd a fák és bokrok alá, vagy használd az üres ágyások takarására.

🍁 Egy rendezett kertnek sem kell teljesen levélmentesnek lennie. Néha azzal segítünk a legtöbbet a természetnek, ha egyszerűen békén hagyjuk.

💬 Te ősszel minden falevelet összegereblyézel, vagy hagysz belőlük a kert élővilágának is?

12/10/2026

🌳🐓🐝 ÉLŐ LIGETEK – Egy új kezdeményezés az Éden Major Biogazdálkodásban!

Mi lesz a mezőgazdaság jövője, ha a nyaraink továbbra is ilyen forrók és szárazak maradnak?

Az elmúlt évek aszályai egyre inkább arra késztetnek bennünket, hogy újragondoljuk a mezőgazdaság jövőjét.

Úgy gondoljuk, hogy az Alföldön és a Hajdúságban a hagyományos szántóföldi növénytermesztés bizonyos területeken egyre nehezebbé válhat, ezért már most keresnünk kell azokat az alternatívákat, amelyek hosszú távon is lehetőséget biztosítanak a gazdálkodásra.

🌱 Az Éden Major Biogazdálkodás ezért szeretné elindítani az ÉLŐ LIGETEK PROGRAMOT!

Célunk, hogy a következő három évben több mint 3 hektáron ligetes, fás legelőterületeket alakítsunk ki, ahol a fák, a gyep, az állatok és a természetes élővilág egymást kiegészítő rendszert alkothatnak.

🌳 Hogyan képzeljük el?

Kisebb, vegyes fafajú ligeteket szeretnénk telepíteni, amelyek között 10–15 méteres nyitott, füves legelőterületek maradnak.

A ligetek központjában eperfák állnának, körülöttük sugárirányban különböző fa- és cserjefajokkal.

🌿 Mivel ökológiai gazdálkodást folytatunk, kiemelten fontos számunkra az őshonos növényvilág és a biodiverzitás támogatása!

A telepítéseknél lehetőség szerint az őshonos, tájba illő és szárazságtűrő fafajokat részesítenénk előnyben, például vadkörtét, sajmeggyet, galagonyát és kökényt.

A ligetek központjába tervezett fehér eperfa ugyan nem őshonos, de évszázadok óta része az alföldi tanyavilágnak, és szárazságtűrése miatt fontos szerepet kaphat a kísérletünkben.

Szeretnénk, ha ezek a ligetek nemcsak az állatainknak nyújtanának árnyékot és természetesebb életteret, hanem a madaraknak, méheknek, beporzó rovaroknak és más élőlényeknek is táplálékot és menedéket biztosítanának.

🐓🐝 Az első területeken biobaromfi-tartással és méhészettel kapcsolnánk össze a ligeteket.

Hosszabb távon azt is szeretnénk vizsgálni, hogy megfelelően kialakított fás legelőkön más legelőállatok tartása milyen lehetőségeket kínálhat.

💧 De ez nem egyszerű faültetés lenne, hanem egy hosszú távú, mérhető kísérlet!

Szeretnénk rendszeresen vizsgálni:

* A talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét.
* A ligetek és a nyílt legelők mikroklímája közötti különbségeket.
* A talajélet és a növényzet változását.
* A fák fejlődését és szárazságtűrését.
* Az állatok viselkedését és a ligetek használatát.

Az eredményeket dokumentálnánk, összehasonlítanánk, és lehetőség szerint szakmai fórumokon, publikációkban is megosztanánk.

🤝 EHHEZ MOST SEGÍTSÉGET ÉS GONDOLKODÓTÁRSAKAT KERESÜNK!

Szeretnénk megszólítani azokat a faiskolákat, vállalkozásokat, szervezeteket és magánszemélyeket, akik szívesen támogatnák egy-egy liget létrejöttét.

Kizárólag a facsemeték finanszírozásához kérünk önkéntes támogatást!

🌱 A terület biztosítását, a telepítést, a fák gondozását, az állatok betelepítését, a fenntartást és a teljes szakmai megfigyelést az Éden Major Biogazdálkodás saját maga vállalja.

A támogatók nevét az általuk támogatott ligetek mellett elhelyezett táblákon is feltüntetnénk.

Emellett évente egyszer szakmai találkozót és közös terepbejárást szerveznénk, ahol együtt tekinthetnénk meg a ligetek fejlődését, bemutatnánk a mérések eredményeit, és megoszthatnánk egymással a tapasztalatainkat.

💡 ÖTLETEKET ÉS SZAKMAI TANÁCSOKAT IS NAGYON SZÍVESEN FOGADUNK!

Ha van tapasztalatod agrárerdészettel, fás legeltetéssel, őshonos fafajokkal, szárazságtűrő növényekkel, talajélettel vagy vízmegtartó gazdálkodással kapcsolatban, örömmel vesszük, ha megosztod velünk!

Hiszünk abban, hogy a víz helyben tartását célzó kezdeményezések mellett a mezőgazdasági területek használatának hosszú távú újragondolására is szükség lehet.

Nem állítjuk, hogy megtaláltuk a tökéletes megoldást. De szeretnénk kipróbálni, mérni, tanulni, és a tapasztalatainkat más gazdálkodókkal is megosztani.

📸 A mellékelt kép mesterséges intelligenciával készült látványterv, amely a hároméves célunkat szemlélteti. Nem egy már megvalósult területet mutat, hanem azt, amit közösen szeretnénk létrehozni.

🌍 Mi az Éden Majornál úgy gondoljuk, hogy a jövő mezőgazdaságát már ma el kell kezdenünk építeni.

Ha támogatnád a kezdeményezést, van egy jó ötleted, vagy ismersz olyan szakembert, faiskolát, vállalkozást, akit érdekelhet ez a program, kérünk, írj nekünk hozzászólásban vagy privát üzenetben!

Egy megosztással is sokat segíthetsz abban, hogy a kezdeményezés eljusson a megfelelő emberekhez.

🌳 Ültessünk ma olyan ligeteket, amelyek évtizedek múlva is életet adnak!

Éden Major Biogazdálkodás

29/09/2026

🌾 Mi okozta valójában az 1930-as évek legendás Dust Bowlját?

Az amerikai Dust Bowl történetét előadásaimban is gyakran úgy mesélem el, hogy a gazdák feltörték a természetes prérit, tönkretették a talajt, majd jött az aszály és a hatalmas porviharok. Egy frissen megjelent átfogó tudományos tanulmány szerint azonban a történet ennél jóval összet***ebb.

🌎 Az eseménysort mindenekelőtt egy rendkívüli éghajlati helyzet indította el: a Csendes-óceán lehűlése és az Észak-Atlanti-óceán felmelegedése átrendezte a légköri cirkulációt. Tartós magasnyomás alakult ki az USA nyugati része fölött, és meggyengült a Mexikói-öböl felől nedvességet szállító a préri alacsonyszintű légköri futóáramlása. Az eredmény: súlyos és tartós csapadékhiány.

🚜 Az emberi tájátalakítás azonban jelentősen felerősít***e a folyamatot, hiszen az 1920-as évek gabonatermesztésének terjeszkedése és az aszály miatt eltűnő növényzet megváltoztatta a felszín fényvisszaverő képességét, csökkent***e a párolgást és a légkörbe jutó nedvességet. A kiszáradó, növényzet nélküli felszínekről pedig egyre több por került a levegőbe, ami további éghajlati visszacsatolást jelentett.

De a Dust Bowl által közvetlenül érintett területnek mindössze körülbelül 30–35%-a volt megművelve, a szárazabb nyugati peremen pedig csak 10–15%. Vagyis nem igazán tartható az az egyszerű magyarázat, hogy az egész katasztrófát a préri felszántása okozta. A por művelt és műveletlen területekről egyaránt származhatott; döntő volt a növényborítottság és a talaj állapota.

Egyes területeken évente több mint 100 porvihar fordult elő. A látótávolság időnként 100 méter alá, sőt közel nullára csökkent. A mezőgazdasági összeomlás és a gazdasági világválság közepette több mint félmillió ember kényszerült elhagyni otthonát.

Az új cikk alapján a Dust Bowl nem volt szimpla természeti katasztrófa, de egyszerűen ember okozta esemény se. Egy természetes eredetű, rendkívül súlyos aszály találkozott egy már erősen átalakított tájjal, majd a kiszáradás, a növényzet pusztulása és a por egymást erősítő visszacsatolásokat indított el. A szerzők szerint éppen ez a kölcsönhatás t***e az eseményt ennyire szélsőségessé.

❗️Azaz a táj állapota nem feltétlenül hozza létre az aszályt, de jelentősen befolyásolhatja, hogy egy meteorológiai aszályból mekkora környezeti katasztrófa lesz.

📖 Forman, S. L., Sweeney, M. & Marin, L. (2026): A review of the causes and consequences of the 1930s Dust Bowl Drought, Southern Great Plains, U.S.A. Frontiers in Earth Science. https://doi.org/10.3389/feart.2026.1879741

24/09/2026

💧 Sokan még mindig úgy gondolnak a vízmegtartásra, mintha azt főleg tavak, tározók, árkok és betonműtárgyak oldanák meg. Pedig a természet egyik legjobb „víztartálya” valójában maga a talaj – pontosabban az élő talaj.

És itt jön a lényeg: nem minden talaj tud ugyanúgy vizet megtartani. Egy biológiailag aktív, morzsás szerkezetű, humuszban gazdag föld egészen másképp viselkedik, mint egy agyonművelt, tömörödött, kiszáradt, életét vesztett talaj. Az egyik beszívja a vizet, mint egy szivacs, és lassan adja vissza a növényeknek. A másikon a hirtelen eső egyszerűen lefolyik, vagy gyorsan elpárolog, aztán pár nap múlva újra betonkemény lesz minden.

A talaj valójában nem élettelen por meg ásványi szemcsék keveréke. Egy egész világ él benne: baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek és sok más apró élőlény. Ezek együtt alakítják ki azt a szerkezetet, amitől a föld morzsás, levegős és vízmegtartó lesz. A talajrészecskéket a mikroorganizmusok szó szerint összeragasztják apróbb egységekké, ezek között pedig pici járatok, üregek alakulnak ki. A nagyobb pórusokon be tud szivárogni a csapadék, a kisebbek pedig segítenek megtartani a nedvességet. Vagyis az élő talaj nemcsak „fogja” a növényt, hanem aktívan szabályozza a víz útját is.

Ezért olyan fontos a humusz is. Minél több a szerves anyag és minél jobb a talajélet, annál több vizet képes eltárolni a föld. Nem véletlen, hogy a mulcsozott, komposzttal javított, kevésbé bolygatott ágyások még nagy szárazságban is tovább maradnak nedvesek.

A növények gyökerei sem dolgoznak egyedül. A mikorrhiza gombák például finom gombafonalaikkal olyan talajrészecskék közé is eljutnak, ahová a gyökér önmagában nem tudna. Így a növény nagyobb területről érhet el vizet és tápanyagokat. Aszályos időben ennek óriási jelentősége lehet. Magyarul: ha jó a talajélet, a növény nemcsak a saját gyökerére támaszkodik, hanem egy sokkal nagyobb, láthatatlan hálózatra is.

Sokan emiatt mondják azt, hogy a vízmegtartást valójában nem felülről kell kezdeni, hanem alulról. Nemcsak az számít, mennyi eső esik, hanem az is, hogy amikor végre megérkezik, a talaj tud-e vele mit kezdeni.

Ide kapcsolódik a bioszén is, amit egyre többen emlegetnek. A jó minőségű, megfelelően kezelt bioszén porózus szerkezete miatt sok vizet és tápanyagot képes megkötni, de önmagában nem varázsszer. Ha „üresen” kerül a talajba, akár átmenetileg el is vonhat tápanyagot vagy nedvességet a környezetéből. Éppen ezért általában komposzttal, trágyalével vagy más biológiailag aktív anyaggal együtt érdemes használni.

A legfontosabb tanulság viszont talán az, hogy a csupasz, bolygatott föld ritkán jó víztároló. Az élő gyökér, a takarás, a komposzt, a kevesebb bolygatás, a változatos növényzet és az aktív talajélet együtt adják azt a rendszert, amelyik tényleg segít átvészelni a szárazabb időszakokat.

Még a sokszor lenézett mélyre gyökerező „gyomoknak” is lehet szerepük ebben. A gyermekláncfű, a vadmurok vagy a fekete nadálytő áttörheti a keményebb rétegeket, mélyebbről hozhat fel vizet és tápanyagot, majd levágva mulcsként vissza is adhatja ezeket a felszínnek. Nem mindig kiirtani kell tehát mindent, ami magától nő – néha inkább megérteni, mit csinál helyettünk.

Végső soron a vízmegtartás nemcsak arról szól, hogy „hogyan fogjuk meg az esőt”, hanem arról is, hogy hogyan építünk olyan talajt, amely képes együttműködni a vízzel. Mert a legjobb szivacsot nem a boltban vesszük meg, hanem a kertben építjük fel – élő gyökerekkel, szerves anyaggal és egészséges talajélettel. 🌱

Te próbáltad már a mulcsozást, a komposztos talajjavítást vagy a talaj bolygatásának csökkentését a jobb vízmegtartás érdekében?

23/09/2026

Az RTL Híradóban is téma volt: miért kulcskérdés az esővízgyűjtés?

Az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályos időszakokban a csapadékvíz többé nem elvezetendő teher, hanem értékes erőforrás. Az RTL Híradó beszámolója szerint az esővíz összegyűjtésével és hasznosításával egy háztartás az ivóvíz-felhasználásának akár 50–60%-át is megspórolhatja, míg egy közösség vagy intézmény (például a miskolci Szimbiózis Alapítvány) évente akár egymillió forintnál is többet takaríthat meg.
De miért nem elég a központi infrastruktúra, miért van szükség mindehhez társadalmi összefogásra?

Sok kicsi sokra megy (Decentralizált szivacsváros): A városi tetők, magánkertek és társasházi udvarok jelentős része magántulajdonban van. A hagyományos csatornahálózat hirtelen felhőszakadások idején túlterhelődik, a vizet ezért ott kell felfogni, ahol leesik. Ezt a feladatot csak többezer ingatlantulajdonos együttes, tudatos cselekvése tudja megoldani.
Helyi hűtés és zöldebb környezet: Ha a lakóközösségek esővízgyűjtő hordókat üzemelnek be, lekapcsolják az ereszcsatornákat, vagy belső udvaraikat zöldítik, nemcsak a vízszámlájukat csökkentik, hanem közvetlenül hűtik a saját mikrokörnyezetüket és mérséklik a városi hősziget-hatást.
Egymás és a növényzet segítése: Az extrém kánikula idején elinduló közösségi kezdeményezések – mint az utcafronti fák lakossági öntözése („Önkéntes Vízadás”) – bizonyítják, hogy a városi növényzet túlélése a helyi közösségek gondoskodásán múlik.

A tanulság egyszerű: A klímaadaptáció nem csupán technikai feladat, hanem közös felelősség. Minden egyes beüzemelt esővízgyűjtő tartállyal és feltört aszfaltcsíkkal ellenállóbbá és élhetőbbé tesszük a környezetünket!

A híradó linkje kommentben.

https://www.youtube.com/watch?v=t2gPKqbGpk0
22/08/2024

https://www.youtube.com/watch?v=t2gPKqbGpk0

🎧 A Natur Agro Hungária podcastje. Vendégünk: Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Cégcsoport igazgatóságának elnöke.Mire számíthatnak a gazdák a köve...

04/03/2024

Cím

Bogács
3412

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni TapiFarm új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás